5. lépés - Kockázatértékelés

A termékek zöménél (villamos berendezések, gépek, orvostechnikai eszközök, stb.) a tervezési fázisban fel kell mérni a termékből, vagy használatából származó várható veszélyeket és azok negatív hatásait (baleset, egészségkárosodás, anyagi kár…).

A termékekben ténylegesen jelenlevő veszélyekre kell majd megtalálni az alkalmazandó műszaki megoldásokat.

A potenciális veszélyek súlyossága és bekövetkezési valószínűsége alapján kell a lehetséges kockázatokat meghatározni és értékelni az alkalmazandó szabványok figyelembe vételével.

A kockázatértékelés a termék műszaki dokumentációjának részét kell, hogy képezze.

A termékek döntő többségénél elegendő a végállapotra vonatkozó kockázatértékelés dokumentálása.

A teljes kockázatértékelési folyamat az alábbi dokumentálandó lépésekből áll, amelyeket addig kell ismételni, amíg csak elfogadható kockázatok maradnak: 

  1. Veszélyek beazonosítása

    A termék teljes életciklusában felmerülő feladatokra (pl. tárolás, kicsomagolás, beállítás, indítás, működési funkciók, leállítás, stb.) vonatkozóan kell elvégezni.

    A minimálisan figyelembe veendő veszélyek listáját egyes termékköröknél szabványok tartalmazzák, de nem lehet megkerülni a „józan paraszti ész” szerinti megközelítést sem, hiszen a konkrét termékek esetében nem garantált, hogy tényleg minden meghatározó veszélyre gondoltak a szabványalkotók!

  2. Kockáztok becslése

    Minden veszély esetén meg kell becsülni annak súlyosságát és az előfordulás valószínűségét (tekintettel az érintettek körére, az elkerülési lehetőségekre, veszélyes szituációkra).

    Az egyes szempontok értékeléséhez általában nem áll rendelkezésre előírt osztályozási rendszer, azt az alkalmazott skálával együtt a gyártónak kell meghatároznia.

  3. Kockázatok kiértékelése

    A fentiek alapján döntést kell hozni, hogy az adott veszélyből származó egyes kockázatok elfogadhatók-e, vagy további kockázatcsökkentés szükséges.

  4. Kockázatcsökkentés

    A kockázatcsökkentés elvárt módszereit általában szabványok tartalmazzák, vagy a gyártó felelőssége meghatározni azokat. Ezek a tervezési szempontokra, a műszaki védőintézkedésekre és a használati információkra terjedhetnek ki.

    A kockázatcsökkentési intézkedések után megmaradó kockázatok az ún. fennmaradó kockázatok, amelyekről a felhasználói dokumentációban, és jellemzően a terméken magán piktogramok, figyelmeztetések formájában kell tájékoztatni a felhasználót, hogy megtehesse a szükséges lépéseket ezek elkerülésére.

A kockázatértékelés tehát nem csak egy elkészítendő „dokumentum”, hanem egy tervezési megközelítés, ami lehetővé teszi a költséges átépítések, balesetek megelőzését!

Az európai harmonizált szabványok tartalmazzák a részletes kockázatértékelési módszertant, valamint a minimálisan figyelembe veendő veszélyek körét. Ezek közül a leggyakrabban alkalmazottak:

  • EN ISO 12100 - általános háttér és módszertan, veszélylista
  • EN ISO 13849-1 – biztonsági vezérlőrendszer elvárt teljesítményszintjének meghatározása
  • EN 1005-ös szabványcsalád – gépek kézi kiszolgálásával kapcsolatos ergonómiai kockázatok értékelése
  • EN ISO 14159 – gépek higiéniai szempontú kockázatértékelése
  • EN 1672-2 – élelmiszeripari gépek higiéniai szempontú kockázatértékelése



Amiben számíthatsz a SAASCO-ra

  • Kockázatértékelés elvégzése konkrét termékre vonatkozóan

  • Kockázatértékelési workshop konkrét termékre vonatkozóan

  • Elméleti képzés a kockázatértékelésről

  • Gyakorlati tréning a kockázatértékelésről

  • Kockázatértékelés felülvizsgálata a konkrét termékre vonatkozóan

  • Tanácsadás a kockázatértékelés elvégzésének támogatásához

 Szolgáltatásaink részletesebb leírását megtalálod a saasco.hu/Szolgáltatásaink menüpont alatt! 

 

Kérj személyre szabott ajánlatot itt!

 

 

 Tovább a 6. lépésre >>>