Érdemes még a berendezés tervezési szakaszában végiggondolni és felmérni a gépből vagy a használatból származó várható veszélyeket és azok hatásait, így jelentős költségmegtakarítást érhetsz el. Persze a valóságban gyakran előfordul, hogy egy már valóságos prototípus kapcsán végezzük el a kockázatfelmérést.
A kockázatfelmérés nem más, mint a kockázatelemzést és a kockázatértékelést tartalmazó, átfogó folyamat. Érdekes, hogy még a "szakzsargon" is általában csak kockázatértékelésről beszél, pedig az valójában csak egy kis szelete a teljes folyamatnak. Most megpróbáljuk Neked a teljes folyamat bemutatás keresztül tisztázni, melyik fogalom pontosan mit is jelent, és az egyes lépések milyen konkrét feladatokat jelentenek a számodra.
A teljes kockázatfelmérési folyamat az alábbi dokumentálandó lépésekből áll, amelyeket addig kell ismételni, amíg csak elfogadható kockázatok maradnak:
Az első és legfontosabb dolog a terméked határainak meghatározása, azaz hogy meddig tart, mi az, ami hozzá tartozik és mi az, ami már nem!
FIGYELEM! Ne csak a "fizikai" határokra gondolj!
A termék teljes életciklusában (pl. tárolás, kicsomagolás, beállítás, indítás, működési funkciók, leállítás, stb.) felmerülő feladatokra vonatkozóan kell elvégezni a felmerülő veszélyek beazonosítását.
A minimálisan figyelembe veendő veszélyek listáját egyes termékköröknél szabványok tartalmazzák, de nem lehet megkerülni a „józan paraszti ész” szerinti megközelítést sem, hiszen a konkrét termékek esetében nem garantált, hogy tényleg minden meghatározó veszélyre gondoltak a szabványalkotók!
Minden veszély esetén meg kell becsülni annak súlyosságát és az előfordulás valószínűségét (tekintettel az érintettek körére, az elkerülési lehetőségekre és a veszélyes szituációkra).
Az egyes szempontok értékeléséhez általában nem áll rendelkezésre előírt osztályozási rendszer, azt az alkalmazott skálával együtt a gyártónak kell meghatároznia.
A fentiek alapján döntést kell hozni, hogy az adott veszélyből származó egyes kockázatok elfogadhatók-e, vagy további kockázatcsökkentés szükséges.
A kockázatcsökkentés elvárt módszereit általában szabványok tartalmazzák és a gyártó felelőssége meghatározni azokat. Ezek a tervezési szempontokra, a műszaki védőintézkedésekre és a használati információkra terjedhetnek ki.
A kockázatcsökkentési intézkedések után megmaradó kockázatok az ún. fennmaradó kockázatok, amelyekről a felhasználói dokumentációban, és jellemzően a terméken magán piktogramok, figyelmeztetések formájában kell tájékoztatni a felhasználót, hogy megtehesse a szükséges lépéseket ezek elkerülésére.
A kockázatfelmérés tehát nem csak egy elkészítendő „dokumentum”, hanem egy tervezési megközelítés, ami lehetővé teszi a későbbi költséges átépítések, balesetek megelőzését!
Az európai harmonizált szabványok tartalmazzák a részletes kockázatfelmérési módszertant, valamint a minimálisan figyelembe veendő veszélyek körét. Ezek közül a leggyakrabban alkalmazottak:
FIGYELEM! A kockázatfelmérés dokumentumai a termék műszaki dokumentációjának a részét kell, hogy képezzék.
| << Vissza a 4. lépéshez | Tovább a 6. lépéshez >> |